A vasarnaprol

Az ejszakat es a regelt Camberley-ben toltottuk, az ajtot eltorlaszoltam. A kis rohadekok persze igy is megprobaltak bejonni hajnalban, mintha csak egy horrorfilmben lennenk. Ket kis Chucky... Eselyuk sem volt, de azert en is rajuk szoltam, hogy tunes!
Szerencsere mire a reggelire kerult volna sor a csalad mar elhuzta itthonrol a csikot.
Nyugodtan megkajaltunk azutan meg atlibbentunk Ascotba, ahol az oltonyos-kalapos loverseny szokott lenni, vagyis a Royal Derby of Ascot. A loversenypalya lelatoja eppen epites alatt van, de lesz egy merete! A varos trotli, unalmas, de a bovlivasar (car boot sale) vicces volt. Mintha csak a pecsaban lettunk volna! Csak itt jobb volt a kaja - bar mi nem ettunk...
Innen Maidenhead, majd Marlow. Ott setaltunk, pisiltunk, vettunk valami borzalmasan tomeny csokissutit, aztan leultunk a partra (Temze itt is meg mindig) piknikezni. Ha sutott a nap baszott meleg volt, ha nem, hideg. Meg most is rengeteg liba, kacsa es hattyu volt a vizen, plusz egy ket szemtelen siraly. Az ido ketyegett, mar delutanra jart, elindultunk haza.
Maidenheaden keresztul vezettem Woking fele, de Holyportnal a vurstli, amit elozoleg is lattunk csak meg zarva, nagyban uzemelt. Mindenhol parkolo autok, izgalmas regi jatekok, ezert ugy dontottem hogy megallunk.
Elkepeszto egy hely volt, igazi, szo szerinti vurstli, amilyen mar csak a sztorikban van: szines autok, nagy cegerek, bodek, szep lakokocsik, illatos kajas auto, nagy nyalokak, vattacukor, korhinta, dodzsem, hajohinta, oriascsuszda, pirate, es igazi zene! Gozorgona mindenhol, mig a dodzsem csak otvenesevekbeli rock and roll slagereket nyomatott. Tisztara a regi szep idok, amikor meg nem is eltunk! Korbeneztunk, meglestunk mindent tatott szajjal, aztan szomoruan visszaballagtunk az autohoz. Egyikunknek sem volt kedve meg tovabbmenni. Sem Manusnak, sem nekem.
Ugyhogy nem is mentunk tovabb, annal is inkabb vissza a buliba! Felultunk a nagy hajohintara egymassal szemben. Ezt ket kotellel kellett hajtani amik fontrol logtak ala. Eleg izgi volt. A ficko azt mondta hogy szoljunk ha megunjuk, de vegul o allitott le minket. Mi nem is szoltunk, disznosag!
Meg felultunk a korhintara is, ami olyasmi mint a pesti vidamparkban, ket lovon galoppoztunk korbe, korbe. A zene szuper, a hangulat oriasi, mindig is egy ilyen helyre vagytam!
Itt a weboldaluk cime ahol kepek is vannak, mert nem tuti hogy fel tudok tenni ide most: http://www.carters-steam-fair.co.uk/

Vegul Manusomat folraktam a gyorsvonatra Wokingban. Sajnos. En ott meg setaltam egy nagy kort, csak hogy ne kelljen meg hazamennem, de azt kell mondjam hogy Woking gagyi. Sok a bolt, van mozi es shopping center, de ezeken kivul nincsen ott semmi...